La Famiglia Történész Iroda

A zsolnai kir. kath. gymnasium 103 éves törtsnetn. (Felolvastawtt 1858 aug. 28. Zsolnán az új gymnaaiumi épület felavatási ünnepélyén.) Örökké emlékezetes marad a mai nap iskolánk történetében. Egy sok hányódással járó viszontagságos korszak befejezője és Isten segítségével nyugodt munkára szólító jobb jövőnek megnyitója. Kir. intézetünk története bízvást számíthat jóakaró fogadtatásra. Felső Magyarországon Zsolna városa nevezetes geographi-cus pont. Három folyónak összeszögelése, négy irányban nyíló völgyek már az őshajdanban kereskedelmi focus-sá jelölték ki e helyet, innét a város ősrégi eredete is. Az iskolái által hódító Protestantismus a 17. században főhadi szállásának szemelte ki Zsolna városát, a 17. század nyolcvanas éveiben a teljes erejét kifejtő ellenreformatió is Zsolnán szellemi győzelmet és diadalt igyekezett szerezni és magának biztosítani. Az eddig publikált történeti adatokból tudjuk, hogy a 17. század elején a protestánssá lett Zsolna városának volt már virágzó protestáns felekezetű gymnasiuma. de a Szelepesényi prímás által szellemi harezosokká felfogadott jezsuiták ősi vallásukra visszatérítették a zsolnaiakat és a nagy befolyású prímás és Eszterházy Pál herczeg nádorispán áldozatkészsége mellett állítottak egy kath. jellegű középtanodát Zsolnán. Bár maguk a jezsuiták foglalkoztak legelőbb a katholikns gymnaiium felállításának eszméjével, mégis úgy intézték a dolgot. hogy a kezdeményezés nem tőlük indult ki. Zsolna vidékének nemesség?, majd a város polgársága kezdte sürgetni az intézet felállítását. A jezsuiták még mindig halogatták az ügyet, mert az erőszakos térítés gyanúját el akarták hárítani magukról. »Elhalasztották, de el nem ejtették a dolgot: — így szól egykorú forrásunk1) — míg újra, meg újra megsürgették : ekkor hozzájárultak az atyák. Tartományi főnöküktől szerzetes tanítót Metainorphosin orthodoxae de bono in maiam et. vicissim . , . ex inaniiHcriptiH Stephani Dubniczaj, eccleaiae Teplengis olim parochi . . . per Dánielem Kilian, capituli Agrienais canonicum . . . Casaoviae, 1737 , pag 30, 31 10 kértek s ez elküldötte legelőbb Renner Mártont, ki a grammatika elemeit tanítsa. Ez rögtön 1691. április hó 28-ika titán, mert ezen a napon érkezett Zsolnára, meg akarta kezdeni működését, de hiányzott alkalmas helyisége. Végre május hó 14. napjára határozták ezt, miután (időközben) berendezték már az iskolát és a szükséges bútorokkal is ellátták. Szép számmal jelentkezett az ifjúság és az első belépésnél hetvenöt ifjú iratkozott be, .... most is fennáll és nyitva van a gymnasium a szomszédos nemesség nagy vigasztalására . . . .« mondja forrásunk. És ha a mai Író most, midőn már oly közel állunk ez alkotás kétszázadik évfordulójához, folytatni akarná e mondatot, azt mondhatná : nemcsak a szomszédos nemesség, hanem az egész vidék minden sorsú népének nagy vigasztalására és a magyar nyelv és érzület ápolására és terjesztésére. Az 1691. május 14-én megnyitott jézsuita-gymnasium az akkori Hanzély házban, a mostani püspöki árvaházi épületben kezdte meg működését. XIV. Kelemen pápa az európai leghatalmasabb kath. fejedelmi udvarok nyomásának engedve 1773.-ban eltörölte a Jézus társaságiak szövetkezetét; e nagy szabású és messzire kiható intézkedés végzetessé tette hazánkban 30 gymnasiumnak, 11 papnöveldének, 9 nemesi convictusnak a létföltételét, nem alap, de megfelelő erők hiányában. A fenti pápai intézkedés által a zsolnai kath. felekezetű gymnasium is érintve lett és a válságra jutott kath. középiskolai tanügy az ugyancsak a leghatározottabban kath. érzületű királynőt, a meleg vallásérzületű Mária Teréziát arra indította, hogy megmentője, helyesebben uj alapvetője legyen hazánkban a kath. középiskolai tanügynek. Ismerjük Mária Terézia királynőnek 1776. aug. 12-én a helytartótanács utján kiadott, az összes hazai középiskolai tanügyet szabályozó legfelsőbb elhatározását, melyben 55 létjoggal bíró kath. gymnasiumot uj és biztos alapra fektetett, köztük a zsolnait is, melyet a tanulmányi alap terhére a »Megváltóról« nevezett Sz. Ferencz-rendiek vezetésére bízott. A zsolnai uj gymnasium 1776 7. tanév elején a legszerényebb körülmények között kezdette meg első évi működését; 1) mert nem rendelkezett a tanintézet az oktatás czéljainak megfelelő tanintézeti épülettel; 2) mert az alkalmazott tanerők 11 — öém voltak a tanári pályára előkészítve és a stipulált javadalmazás még az akkori viszonyokhoz képest is a legszerényebb volt. A zsolnai gymnasiumnak a tanulmányi alapot terhelő ösz-szes költsége ugyanis 600 írtban lett megállapítva, melyből az igazgató egyúttal mint hitoktató is 250 irtot, 3 tanár egyenkint 100 irtot, az iskolaszolga 50 frtnyi, váltó pénzben fizetett, javadalmazást élvezett; 3) mert az első tanévben még nem kaptak a középiskolák tantervet; 4) mert alkalmas kézi könyvek hiányában a tanárok csak dictandó taníthattak : 5) hiányoztak a legszükségesebb taneszközök és egyhamarjában kilátás sem volt arra, hogy a tanintézetek kellő felszerelésű szertárakat és a tanárok további kiképeztetésére szolgáló könyvtárakat fognak kapni, mert az alapvetés munkálatainál az évi tanszerátalányoknak a költségvetésbe való felvételére senki sem gondolt. A dolgok ily állásánál méltán lehet elmondani, hogy a tanári pályára elő nem készített tanerők rendtartás, tanterv, legszükségesebb taneszközök hiányában az ifjúság fegyelmezése és oktatásában az első évben »ibant qua poterant«. Balassa Ferencz gróf, pozsonyi tank. kir. főigazgató megkereséséből 1776. okt. 29-én megjelent Zsolnán Ugronovics István. Trencsén megye helyettesített alispánja és minthogy a Sz. Ferenczrendiek gymnasiumának nem volt még saját tanintézeti épülete, a régi jezsuita kolostor, vagyis a mostani árvaház kulcsait a város elöljáróinak és az ünneplő közönség jelenlétében kinevezett igazgató nem létében átadta Pribiss Benignus zárdafőnöknek azon meghagyással, hogy a város ismerje el kötelességének a régi zárdaépületben a használható iskolahelyi-ségekel az uj gymnasium czéljaira hova-előbh adaptálni, kilátásba helyezvén, hogy az átalakítási költségeket a királynő meg fogja térileni. Ennek folytán Szlatini László, a jezsuita kolostor egykori kurátora foganatosította a belső felszereléseket, a melyek csak annyiból állottak, hogy 4 osztálytermet uj padokkal látott el, melyek összes költsége csak 56 frt 36 2» váltó krajczárt képviselt. 1776. nov. 7-én ugyancsak a pozsonyi főigazgató megbízásából megjelent Zsolnán Krajczinovszky Capistrán provinciális és reggeli 8 órakor a zárda főnök, tanárok, a városi előkelőbb közönség és az iskolai ifjúság jelenlétében a tanévet megnyitottnak 12 nyilvánította. Mithogy azonban a tanintézetnek kinevezett igazgatója még nem volt, a zsolnai plébános praeiudicium nélkül helyettesítette az intézeti igazgatót a tanév megnyitásánál. A Sz. Ferenczrendiek ebédlőjében a helybeli plébános állal tartott üdvözlő és megnyitó beszéd után a »Veni Sande« a Sz. Pálról nevezett egykori jezsuita-templomban tartatott és a tanév nov. 11-én 3 osztálylyal és 30 tanulóval tényleg megnyílt Ez időtájt Zsolnának csak egy tanítóval bíró népiskolája volt, miért is a zsolnai gymnasiumot megnyitó provinciális szóba hozta rendtársai előtt a triviális iskolának szükségességét és felállítását, mely minthogy benne a latin nyelv is tanítandó lett volna, két vagy három tanítóval bíró előkészítő iskolául szolgált volna a gymnasinmnak. Azonban a helybeli zárdafőnök ellenzésén meghiúsult a gymnasium megnyitásával egyidejűleg tervezett triviális iskola alapítása. Kir. rendeletből az 1783 4-ik tanév elején a zsolnai népiskolák kibővíttettek és úgynevezett »scholae nationales« hozattak be. A zsolnai kir. kath. gymnasiumot József császár az 1789 90-ik tanévben nagy gymnasiummá emeli és a humaniórák I. és II. osztályai számára kineveztetnek Galauner Ferencz és Ottmajer Károly expiarista világi tanárok Selmeczbányáról. Csakhamar újból szerveztetik a középiskolai tanárok fizetése is. A zsolnai gymnasiumnál a grammatikális osztályok tanárainak évi fizetése 150 írtban állapíttatott meg. három tanárra nézve 450 írttal. A humaniórák tanárai pedig évi 450 írtban Összesen 900 váltó frtnyi ellátásban részesültek. Ferencz király 1804-ben kiadja a »Ratió educationis«-t, mely által a Mária Teréziától szervezett kath. középiskolai tanügy még biztosabb alapokra lett fektetve. Ezen Ratio educa-tionis négy grammatikális osztályt kívánt, miért is a helytartótanács 11690 1803. május 24-én kelt rendeletében a pozsonyi főigazgatóság utján megkeresi az igazgatóságot, hogy tegye meg az intézkedéseket, hogy a zsolnai három osztályból álló nemzeti iskolák 3. osztálya, melyben mint a gymnasium előkészítő osztályában a latin nyelv már eddig is taníttatott, közvetlen a gymnasiumhoz csatoltassék. 1806. jól. 1-én kiadott 12089. számú rendeletével a helytartótanács erélyesen sürgeti a gymnasiumnak 4 grammatikális — 13 osztályra való kiegészítését, miért is elrendeli 1) hogy a nemzeti iskola 3-ik osztálya haladéktalanul a gymnasiumhoz csatoltassék, ha a gymnasiumban esetleg nem volna hely ezen I. osztály számára, addig, mig a tanintézeti épület a kívánt helyiséggel elláttatik. maradhat a régi helyen, de már a gymn. igazgató joghatósága és felügyelete alá helyeztetik. 2) A nemzeti iskola tanítói közül az igazgató azt hozza át a grammatikális osztályok I. osztályába, de a nemzeti iskolában élvezett fizetéssel, a ki a tanítók közül a középiskolai igényeknek legjobban megfelel, ilyen hiányában más alkalmas egyén alkalmazása hozassák javaslatba. 3) Az oly helyeken, a hol a gymnasium grammatikális osztályai 4 osztályra vannak kiegészítve és a gymnasium mellett van latin nyelvet tanító nemzeti iskola is, ha az ily iskola a tanulmányi alap megterheltetése nélkül továbbra is tud fennállani. a szülök érdekéből és kényelméből továbbra is felállhat, de a nemzeti iskola harmadik osztályát végzett tanulók csak sikeres felvételi vizsgálat után léphetnek fel a grammatikális osztályok 11. osztályába. A felvételi vizsgálatot az igazgató jelenlétében az I. osztály tanára tartja. Ezen helytartótanácsi rendelet tehát lehetővé tette, hogy még oly helyeken is, a hol középiskola nem volt, a tanulók a nemzeti iskola 3. osztályában elvégezhették a gymnasium I. osztályát, feltéve, hogy a gymnasium I. osztályáról valamely gymnásiumnál sikeres vizsgálatot tettek. 1806. szept. 25-én a pozsonyi főigazgatóság intézkedik, hogy Klobuczky Antal, a zsolnai nemzeti iskola 3. osztályának tanítója a gymnasium I. osztályához rendes tanárul alkalmaztassák és egyúttal tudatja az igazgatóval, hogy a szükséges új osztályterem építése iránt már is tett felterjesztést a helytartótanácshoz. A pozsonyi főigazgatóság 1806. nov. 9-én közli a helytartótanács okt. 14, keletű 20230. sz. leiratát, hogy a gymnasium I. grammatikális osztálya az igazgató felügyelete alatt megmaradhat a nemzeti iskola épületében és Klobuczky Antal mint tanár csak azon föltétel mellett működhetik, ha a plébániai templomnál birt choralistai alkalmaztatásáról azonnal lemond. A most említett főigazgatói intézkedés ellenében Zsolna városa haladéktalanul kijelentette, hogy a zsolnai nemzeti isko- 14 Iák tanítói egyúttal templomi énekesek is és mint ilyenek Zsolna város rendelkezése alatt állnak. A helytartótanács már 1806. szept. 23-án 18566. számú leiratában nyomozást rendelt el a tekintetben, hogy 1) mi a javadalmazásuk a zsolnai nemzeti iskolák tanítóinak és 2) mint plébániai templomi choralistáknak és tudtára kívánja adatni Zsolna város közönségének, hogy a gymnasimni grammatikális osztály tanítója egyúttal a plébániai templom choralistája nem lehet, ennél fogva, hogy ha elkerülhetetlenül szükséges, hogy a plébániai templomnak 3 choralistája legyen, akkor a harmadik choralistája javadalmazásáról saját hatáskörében intézkedjék, mert a tanulmányi alap szorult helyzete meg nem engedi, hogy Zsolnán a nemzeti iskola III. osztályú új tanítóját ugyancsak a tanulmányi alap fizesse. 1807. febr. 17-én 3009. sz. rendeletben a helytartótanács Trencsén megye közönsége utján értesíti Zsolna város lakosait, hogy ők kötelesek ezentúl is 0 Felségének, a helytartótanács által 1806. jul. 1-én 12089. sz. rendeletében nyilvánosságra hozott magas elhatározásának megíelelöleg a zsolnai nemzeti iskoláktól a gymnasium I. grammatikális osztályához áthelyezett Klobuczky Antal tanár eddigi évi 55 frt tanítói javadalmazását rendesen kiszolgáltatni és a mennyiben a szolgálati szabályzatokban a gymnasiám I. osztályú tanárainak évi fizetésük 350 írtban van megállapítva, a város által fizetett 55 frt a tanulmányi alapból 350 írtra fog kiegészíttetni. A tanulmányi alapból fentartott középiskolák tanárai mindeddig müködésökért bizonyos megállapított tiszteletdijat kaptak ; a helytartótanács 1807. márcz. 3-án 4113. számú leiratában kimondja, hogy a tanárok jutalmazásai fizetési jelleget nyernek és a tanárok 1807. aug. 1-től tiz százaléknyi fizetésemelést kapnak. A nemzeti iskola Ili. osztályából alakított grammatikális I. osztály hivatalos elnevezése »schola latina elementáris«; az »elementáris classis* tanítója pedig csak »magister«. A helytartótanács 1807. aug. 25-én 17384. sz. rendeletben kimondja, hogy ezen elementáris osztályok tanítói ezentúl Csak pályázat utján nyerhetnek alkalmazást és ugyancsak tanít- 15 ványaikkal egészen a grammatikáiig osztályok negyedikébe föl- léphetnek és így egyenrangúsíttatnak a többi tanárokkal. Azon tanítók, kik az 1806 7. tanév elején a nemzeti iskolák 3. osztályából az elementáris iskolákba áthozattak, csak azon esetben vihetik fel felsőbb osztályba növendékeiket, ha az igazgató ítélete szerint erre alkalmasaknak találtatnak, miért is a pozsonyi kir. főigazgató 1807. okt. 10-én kimondja, hogy Klo-buczky Antal még néhány évig az elementáris osztályban maradjon, mig szorgalmas olvasás által hiányos ismereteit jobban kibővíti, de már a helytartótanács 1807. okt. 20-án kelt 21609. sz. rendeletében kimondja, hogy az elementáris osztályok tanítói további intézkedésig csak az I. osztályban taníthatnak és felsőbb osztályba nem*léphetnek. 1817. jól. 29. kelt 21675. sz. helytartótanácsi rendelettel ez intézkedés hatályon kívül helyeztetett azzal, hogy az alkalmas tanítók felsőbb osztályba is bocsáthatók voltak. 1818-ban megkísérli a helytartótanács a Sz. Ferenczren-dieket kötelezni a grammatikáiig I. osztály ellátására azzal, hogy javadalmazását a tanító a városnál kérelmezze; a város azonban erősen ellenállott és a terv meghiúsult. 1806-tól a helybeli nemzeti iskola harmadik osztályából alakított gymnasiális első osztály a népiskolák helyiségében volt elhelyezve 1847-ig, a tanítás az egész gymnasiumban pedig Ferencz király Ratio educationis-a szerint folyt. 1847. szept. 13-án a pozsonyi kir. főigazgatóság értesíti a zsolnai gymn. igazgatóságot, hogy Zsolna városa az eddig a nyelvészeti osztály részére használt és a város sajátjához tartozó tanterem használatát az 1847 8. isk. év kezdetétől a zsolnai kir. kath. gymnasiumtól megvonta azon megokolással, hogy nemzeti iskoláit a város egy harmadik osztálylyal akarja kibővíteni és ennélfogva utasítva lett az igazgató, hogy az első osztályt alkalmas bérházban helyezze el, miért is ugyanez a gymnasium átellenében, a Gzingel Márton-téle házban a tanulmányi alapból fizetendő évi 30 frt váltó pénzért lett elhelyezve és a lehetőleg legszerényebben 28 frt 15 kr. váltó pénznyi költséggel tanhelyül felszerelve. 1848. febr. 25-án kelt 1837. számú helytartótanácsi intézvénynyel kérdés tétetett Zsolna városához, 16 miképen lehetne az első nyelvészeti osztály számára szükséges tantermet esetleg épület kibővítése által elhelyezni? Kadurik Mihály 1847. őszén a gymnasiumnak ajándékozta a régi gymnasiummal szomszédos telkét, ezért a helytartótanács 1848. ápr. 22-én 3583. számú rendelettel köszönő iratot küld a nemes lelkű ajándékozónak, melyet ugyancsak a gymn. igazgató kézbesített is, leküldte egyúttal a helytartótanács a gymnasíiim kibővítésére szolgáló építési és köllségi tervekei is azon utasítással, hogy 1848. május 18-án Zsolnán a város közbejöttével a munkára nézve árlejtés hirdettessék. A költségvetés Liedernann Emil, pozsonyi kerületi igazgató-mérnök által revideáltatott és 981 pengő írtban 55 1 .> krban lett megállapítva és ugyanennyi összegben a púchói kir. sóhivatalnál az igazgató kezéhez ki utalványozva. Az árlejtésnél a pozsonyi fő- és a helybeli gymn. igazgatóval az épület kibővítése iránt Kadurik Mihály, zsolnai polgár szerződött 870 fit. a tanulmányi alapból fizetendő költséggel azon észrevétellel azonban, hogy mint fentebb mondva volt, a vállalkozó saját telkét ingyen átengedte, illetőleg ajándékozta a gymnasiumnak. 1848. júl. 22-én a munka meg is kezdődött, de a nagy szünidő sem lévén elégséges az épület kibővítésére, az 1848|9. iskolai év első felében az 1. nyelvészeti iskola a Sz. Eerencz-rendiek zárdaépületében az ajtó mögötti szabószobában lett ideiglenesen elhelyezve, de már második léiében az összes osztályok a régi gymn. épületben csoportosíttattak. 1807-től évi 55 írttal járult hozzá a város az I. nyelvészeti osztály tanítójának javadalmazásához; idő folytán e részről folyó javadalmazás 100 írtra lett felemelve. — 1847. szép. 7-én kelt 36096. számú helytartótanácsi rendelettel intézkedés tétetett, hogy mihelyt Zsolna városa nemzeti iskoláit három osztályra kiegészíti, a város részéről fizetni szokott 100 frtnyi javadalmazást a tanulmányi alap fogja fedezni. 1850. okt. 6-án jelent meg a zsolnai kir. kath. gymnasiumot alapjában megrendítő ministeri leirat, mely kimondta, hogy a zsolnai kir. kath. gymnasiumnak a tanulmányi alapból eddig fizetett évi fentartási költségei ezentúl nem fognak fizettetni, a gymnasium mint olyan továbbra is felállhat, megtarthatja még — 17 — nyilvánossági jogát is, ha valami módon magán úton a tanárok fizetéséről gondoskodva lesz. Ezen sérelmes rendelet nagy zavarba hozta Zsolna város lakosait, mert arra nem voltak elkészülve, hogy gyermekeiket rögtönösen kénytelenek lesznek más tanintézetekhez elvinni. A Sz. Ferenczrendi szerzetes tanárok, élükön a nemes jellemű Nánás Károly igazgatóval, azonban kisegítették a szülőket zavarukból azon nemes elhatározásukkal, hogy, mivel a tanév már megkezdetett és sok bajjal járna más tanintézetek felkeresésére utalni a tanulókat, az 1850 51-iki tanév folyama alatt díjtalanul fognak tanítani és így a tanév okt. 22-én megnyittatott. Zsolna város elöljárósága megmentendő a gymnasiumot összeült és tanácskozott arról, hogy miképen lehetne valami alap előteremtése által gymnasiumának létét továbbra is biztosítani; a tanácskozás azonban az óhajtott sikert el nem érte, mert sem a város, sem az egyesek áldozatot hozni nem akartak. Ekkor a derék Sz. Ferenczrendi atyák a környék róm. kath. papságának áldozatkészsége- és a vidék jótékonyságára appelláltak és sikeresen. Pro memoria feljegyezzük, hogy a bittsei esperes-kerület 90 frt, Bittse városa 8 irtot pengő pénzben, Tvrdy György, nyitrai kanonok 50 frtot, a kiszucza-ujhelyi esperes-kerület 71 frt 15 krt váltó értékben s 81« mérő gabonát, a várnai esperes-kerület 50 frtot váltó pénzben és 4 mérő gabonát, a csaczai esperes-kerület 50 frtot váltó pénzben, a rajeczi espereskerület 30 frtot és 2 mérő gabonát ajándékoztak a zárdának a zsolnai Sz. Ferenczrendi tanárok évi ellátására, a mely kegyadományok összesen 248 frt 46 krt. pengő pénzben, 20 ' 2 mérő gabonát, összesen alig 300 frtot képviseltek — és midőn e csekélységért 8 tanárt élelmezett és ruházott a zárda, világos, hogy a maga részéről is szép áldozatot hozott a tanügynek. Minden egyes tanulótól 3 frtot pengő pénzben szedtek az iskola dologi kiadásainak fedezésére. A tanárok ez évben ruházat, világítás, papiroson kívül semmi egyéb jutalomdijat nem kaptak. Ily alapon egy gymnasiumot fentartani majd merő lehetetlenség, mert idő folytán az adakozók áldozatkészsége is ernyed és a tanároktól sem lehet kívánni azt, hogy jutalomdij 2 18 nélkül tanítsanak. A zsolnai gymnasium azonban még ily körülmények között is hosszabb ideig tengethette volna nyomorúságosnak nevezhető létét, ha az erélyes és tevekeny Nánás Károly igazgató, lelke az intézetnek, 1851. febr. 1-én meg nem hal és ily körülmények között elég volt, ha az igazgató nélkül maradt tanárok növendékeikkel az évet szerencsésen befejezhették. Méltó, hogy ez áldozatkész tanárok itt helyütt névszerint is felemlítve legyenek : Hitszónok : Szlovacsek Calasantius ; — Bortniczky Piacid a VI., — Hajszky Henrik az V., Rehák Mauritius a IV., Jurza Aquilin a 111., Chvaszta Emeran a II., Hattala Parthen az I. osztály tanára voll. Ezek közül Jurza Aquilin és Chvaszta Emeran még életben vannak. Zsolna városának 1851-től egész 1857. őszig nem volt középiskolája. A bécsi kormány akkor a beszüntetett gymnasium helyébe 3 osztályú reáltanodát állított fel Zsolnán, de csakhamar elállóit a 3 osztályú reáltanodától és 3 tanárral ellátott 2 osztályú reáltanodát tartott fenn 1864-ig. E tanoda működéséről, mert értekezésem keretén kívül esik, ezúttal szólni nem akarok, de képviselt szelleménél és haza ellenes irányánál fogva meg sem érdemli, hogy ez ünnepélyes alkalomnál méltatva legyen. Az 1860. évi okt. 20-iki diploma uj reményeket keltett Zsolna jobb érzelmű közönségében és sürgetni kezdé a városi hatóság élén Lemeš András, városi plébánossal, a régi gymnasium helyreállítását. E nemes törekvésnek ellenségei támadtak és csak 3 évi állandó sürgetés, petitionálás, remonstrálás után határozta el magát a helytartótanács egy algymnasium felállítására. 1863. nov. 7-én 16233. számú udvari rendelettel a zsolnai gymnasium újból való megnyitása engedélyeztetik 6 tanárral. Ezen rendelet itt helyütt ez időben már két osztályú magán gymnasiumot talált. Barton József, pozsonyi kir. főigazgató 1864. márcz. 17-én meglátogatta a gymnasiumot és a megejtett osztályvizsgálat után a zsolnai két osztályú gymnasiumot a kormány nevében nyilvánossági joggal biró intézetnek nyilvánította. 19 A zárda minden egyes tanár után élelmezés ezimén 257 irtot kapott, a tanárok személyes jutalomdija kezdetben 100 fr